Weblap készítés Google AdWords Keresőoptimalizálás

Honlap készítés

A címkéhez tartozó összes bejegyzés:

8 év végi teendő honlaptulajdonosoknak

Először is szeretném megköszönni olvasóimnak azt a sok levelet, amiben vagy egészségemért aggódtak, vagy a blog megszűnésétől tartottak! :) Nem volt semmilyen különleges oka a szünetnek, egyszerűen úgy alakult, hogy nem jutott idő/energia az írásra. Természetes, hogy néha van ilyen hullámvölgy, de az igazi baj az, ha elmarad a "visszatérés" és a blog tényleg elhal. (Sajnos ez elég gyakori esemény a hazai "céges" blogoknál.) Ígérem ezentúl rendszeresen jelentkezni fogok az új bejegyzésekkel!

Tehát a mai - meglehetősen aktuális - téma: néhány rutinfeladat a cég honlapjával kapcsolatban, amit érdemes elvégezni így év végén.

Az ajánlott teendők:

1. A céginformációk átnézése

Ez nem konkrétan csak a honlapon található adatokra és tényekre vonatkozik, hanem az esetleges online katalógusokban, cégjegyzékekben való adatlapokat is érdemes felülvizsgálni, ha változás történt. A nyilvánvaló dolgokon túl (pl. cím, cégnév stb.) más frissítésekre is szükség lehet adott esetben, pl. a "cégünk 3 éve van a magyar piacon" értelemszerűen jövőre már "cégünk 4 éve van a magyar piacon" lesz.

2. Elérhetőségi adatok áttekintése

A honlapon minden fontos elérhetőségi információ az aktuálisan legfrissebb adatokat tartalmazza? A telefonszámok, e-mail címek, stb. jól vannak megadva a honlap minden részén? (Ha több helyen is fel vannak ezek tüntetve, könnyen elfelejtődhet ezek közül néhány!)

3. Megrendelő-, ajánlatkérő- és kapcsolatfelvételi űrlapok tesztelése

Ha vannak ilyen űrlapok a honlapon - netán több ilyen van -, akkor nem árt meggyőződni róla, hogy rendben működik mindegyik. Próbálja meg esetleg szándékosan rosszul kitölteni az adatokat (pl. ne adjon meg kötelező információt), vajon így is működik? Ha e-mailben küldi el a rendszer a kapcsolatfelvétel (vagy megrendelés) adatait, akkor a megfelelő címre (a megfelelő embernek) mennek ezek az e-mailek?

4. Az automaikus e-mailek ellenőrzése

A megrendelőlap kitöltése után a megrendelő kap visszaigazoló levelet, amiben pl. megköszöni a rendelést? Ha vannak ilyen automatikus üzenetek, akkor a megfelelő a szövegezésük, a kontakt információk megfelelőek bennük?

5. Kimenő linkek ellenőrzése

Aktualitásukat vesztett, vagy rosszabb esetben már nem létező oldalakra mutató (ún. "törött") linkek egyrészt csökkentik a honlap presztízsét, másrészt keresőoptimalizálási szempontból sem jó, ha törött linkek vannak a honlapon.

6. A honlap adminisztrációs jellegű részeinek átvizsgálása

Azok a részek különösen érzékenyek, amikhez pl. csak a cég munkatársai férnek hozzá jelszó segítségével. A felhasználók és a jelszavak rendben vannak, frissítve lettek? Ha munkaerőváltás volt a cégnél, akkor különösen javasolt, hogy gondoskodjunk a hozzáférések megfelelő kezeléséről (pl. hogy régi munkatársak már ne nyúlhassanak a rendszerhez).

7. Domain névvel kapcsolatos vizsgálat

Megfelelőek az adatok az ún. domain rekordban? (Ez tulajdonképpen egy adatlap, ami a domainnel kapcsolatos információkat tartalmat, pl. a tulajdonos elérhetőségét.) A domainnel kapcsolatos üzemeltetési költségek rendezve vannak legalább 1 további évre?

8. A honlap általános "állapotfelmérése"

Nem kell ez alatt semmi extra dologra gondolni, csupán "józan paraszti ésszel" kell megvizsgálni, hogy mi a helyzet a honlappal. Mennyire friss/aktuális a tartalom? Van olyan része a honlapnak, ami átalakítást igényelne? Esetleg eljött az ideje, hogy a mostaninál modernebb, professzionálisabb honlapot készítsünk? Milyen olyan plusz megoldásokra lenne szükség, ami támogatná a cég marketing/értékesítési tevékenységét?

Az ajánlott teendők többsége csupán néhány perces munkával jár, de van olyan is, ami már alaposabb átgondolást igényel, mégis azt mondom, hogy - ha máskor nem is, de - legalább évente egyszer szánjunk időt ezekre a hasznos teendőkre.

(A bejegyzés ötletét a Search Engine Land egyik cikke adta.)

5 hozzászólás

Flash honlapok és a FigyelőNet

Korábban már írtam a flash honlapokkal kapcsolatos véleményemről, most pedig a FigyelőNet (a Figyelő magazin online kiadványa) kért fel egy cikk megírására, ami meg is jelent néhány nappal ezelőtt. A címe: Honlap megrendelése: a látszat csalhat.

A cikk lényege a flash technológia árnyékos oldalának bemutatásán túl az, hogy rávilágítsak: egy kkv honlapnak egyszerűen nem lehet más célja, mint hogy közvetlenül támogassa a cég értékesítési céljait.

Imázsjavító, csak a látványra építő, az értékesítést támogató (marketing)céllal nem rendelkező honlapoknak szerintem nincs létjogosultsága a kis- és középvállalkozások környékén.

9 hozzászólás

Az 5 legfontosabb szó egy (üzleti célú) honlapon

A MarketingProfs.com mára már klasszikussá vált írásában (2002-ből való az eredeti verzió!) kiemeli azt az 5 kifejezést, amik önmagukban ugyan nem különösebben meggyőzőek, de a megfelelő szövegkörnyezetbe téve őket a sikeresség irányába billenthetik a mérleg nyelvét.

Nem kell megijdeni, nem a már évekkel ezelőtt is elcsépeltnek számító szavakról van szó, mint pl. "Akció" és társai, hanem tényleg olyan kifejezések (vagy inkább a mögöttük álló megoldások) ezek, amik nélkül nehéz jó és eredményes honlapot készíteni.

#1: Ingyen

Sok különbség van az online- és az offline (hagyományos) marketing között, de az ingyenesen elérhetővé tett dolgok mindkét esetben alapjai az eredményes munkának.

Az internet mondhatni (kis túlzással) az ingyenességre épült! Gondoljon csak bele:

  • ingyenes böngészők
  • ingyen zene (a jogi problémáktól most eltekintek :)
  • ingyen kipróbálható szoftverek
  • ingyenes regisztrációs lehetőségek
  • stb

A legtöbb esetben ingyenes dolgok jelentik az első (ritkábban pedigg éppen az utolsó) lépcsőt a marketing gépezetben. Bátran kell használni ezeket a lehetőségeket: ingyenes feliratkozás, ingyen letölthető, ingyenes termékminta, ingyenes tanulmány, ingyen házhoz szállítjuk, stb.

#2: Regisztráció (vagy feliratkozás)

Minden céges honlapnak rendelkeznie kellene valamilyen regisztrációs lehetőséggel, hogy az egyébként gyorsan "elvesző" érdeklődőkkel a későbbiekben lehetőség legyen e-mailben kommunikálni.

Például azért, mert a legtöbb ember gyakrabban nézi meg a postafiókját, mint ahogy végigjárja az ismert weblapokat. Ismert tény, hogy a honlapra először érkező látogatók és a rájuk eső (általuk "elkövetett") közvetlen értékesítések aránya rémisztően alacsony. Márpedig aki eltölt néhány másodpercet egy honlapon, majd vásárlás nélkül távozik, szinte bizonyosan nem fog többé visszatérni arra a honlapra - kivételek persze lehetnek.

Ahelyett tehát, hogy reménykedünk az azonnali vásárlásban, inkább próbáljuk meg elkérni tőle (legalább) az e-mail címét, hogy később közvetlenül tudjunk vele kommunikálni!

Vigyázat: az ilyen érdeklődők megtartásához nem elég elkérni a címüket, majd e-mailekkel bombázni őket! Rendkívül fontos, hogy minőségi és érdekes tartalommal töltsük majd meg a postafiókját!

#3: Vásárolj(on)!

Bármennyire is erőltetettnek tűnik, a cselekvésre buzdító kifejezések hatásossága igenis létező dolog! Legyen bármilyen profin elkészített egy termékkatalógus, ha a vásárlási folyamat vége (maga a vásárlás/megrendelés) csak nagyon kis százalékban jön létre.

Az ilyen "buzdító" linkeknek (vagy gomboknak) fontos az elhelyezése is - legyen közel a termékhez -, de fontos a megjelenése is - legyen jól észrevehető.

#4: Most

A most a nyerő! A később majdnem biztosan "bukást" jelent... Ha egy látogató körülnéz a honlapon, de csak annyi eredménye lesz ennek, hogy megpróbálja megjegyezni, hogy "ide még vissza kell térni", akkor valószínűleg nem értük el a célunkat (mert a elfelejtenek visszajönni, vagy elfelejtik a címet, találnak egy jobb lehetőséget, stb.).

Az interneten a látogatók könnyen rátalálnak egy-egy honlapra, de legalább ilyen könnyen ott is hagyják, ezért ha nem tudjuk őket azonnal valamilyen cselekvésre bírni (megrendelés, e-mail cím megadása, stb.), akkor elvesztettük őket.

Ezért fontosak az alábbihoz hasonló megfogalmazások:

  • Regisztráljon MOST!
  • Iratkozzon fel a hírlevélre MOST!
  • Rendelje meg MOST!
  • stb.

Sőt, még jobb, ha kombináljuk a már említett trükköket:

  • Regisztráljon MOST, és azonnal megkapja INGYENES tanulmányunkat!
  • Rendelje meg MOST, és INGYEN házhoz szállítjuk Önnek!

#5: Köszönjük!

Ha sikerül elérni, hogy feliratkozzanak a hírlevélre, vagy, hogy megrendeljenek egy terméket, még nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk: a munka java ugyanis csak most következik!

Ha feliratkoznak a hírlevelére, nem jelenti azt, hogy olvasni is fogják a leveleket.

Ha megrendelnek egy terméket, nem jelenti azt, hogy ki is fogják fizetni, vagy, hogy nem küldik vissza a terméket.

Az említett "tranzakciókkal" kezdődik meg a vásárlók/érdeklődők és a közöttünk lévő - remélhetőleg hosszú távú - kapcsolat, amivel törődni kell, amit tovább kell építeni. Az első lépés ezen az úton az, hogy udvariasan köszönetet mondunk! Ez egy triviálisnak tűnő lépés, de amennyire fontos, olyan könnyen szoktak megfeledkezni róla.

A közvetlen viszony, az ügyfelekkel való törődés és annak a megfelelő kommunikálása hosszú távon kamatostul megtérülő "befektetés".

Természetesen vannak más fontos kifejezések és szempontok is, de általában ez az 5 dolog bizonyul a legfontosabbnak ezek közül. Érdemes lehet Önnek is átnéznie a honlapját és a hírleveleit, hogy miként lehetne még hatékonyabbá tenni őket.

13 hozzászólás

Firefox böngésző: lassan a legkedveltebb lesz?

Egy webes felmérésekkel foglalkozó szervezet legújabb tanulmánya szerint Európában már közel 28%-os átlagos elterjedtséggel rendelkezik a Firefox a böngészők között.

Ami számunkra fontosabb adat, hogy Magyarországon már csak hajszállal van 40% alatt az elterjedtsége! Mit jelent ez a honlaptulajdonosokra nézve?

Egyértelmű: már nem lehet megelégedni azzal, hogy Internet Explorerben jól működik, vagy jól jelenik meg a cég honlapja. Ha továbbra is így gondolkodik egy cég, akkor már a látogatók közel felénél felléphet megjelenési- vagy működési probléma, s ezen keresztül egyértelműen üzleti hátrányba kerülhet az odafigyelőbb versenytársakkal szemben.

Amint már említettem, két nagy területe van a "törődést" igénylő problémaforrásoknak:

  1. Megjelenítési szempontok: a legtöbben már tudják, hogy bizonyos esetekben másként jelenítenek meg egy honlapot a különböző böngészők. Ezek az esetek a felkészült fejlesztők számára ismertek, de még mindig sok olyan honlap készítéssel foglalkozó cég van, akik nem figyelnek oda ilyenekre. Megfelelő fejlesztési technikák alkalmazása mellett minden elterjedt böngészőben ugyanúgy jelenik meg a honlap.
  2. Funkcionális szempontok: van néhány olyan megoldás, ami nem működik minden böngészőben megfelelően. Elsősorban a Javascript programokkal szokott probléma lenni, ha nem elég körültekintő a programok készítője. Gyakori hiba, hogy pl. komplett menürendszerek nem működnek Javascript hiba miatt, vagy hogy megrendelő űrlapokat nem lehet kitölteni csak pl. Internet Explorer böngészőt használva. Itt is igaz: korszerű fejlesztési megoldásokkal az ilyen hibákkal nem kell számolnia a honlap tulajdonosának.

Itt az ideje tehát, hogy azok is szembenézzenek ezzel a jelenséggel, akik eddig nem ismerték, vagy nem akartak tudomást venni róla - főleg, mert a tendencia szerint az "alternatív böngészők" hamarosan a képzeletbeli dobogó csúcsára léphetnek.

20 hozzászólás

Garantáltan elhibázott a honlapom?

A minap olvastam egy érdekes cikksorozatot a gyenge honlapokról. Ennek nyomán botlottam egy ellenőrző listába (angolul checklist), ami néhány tucat eldöntendő kérdés (pontosabban állítás) segítségével próbál meg véleményt mondani honlapunkról. Minél több "igen" választ adunk a kérdésekre, annál valószínűbb, hogy a honlapunk kialakítása nem megfelelő. A kérdések a honlap készítés, online marketing, használhatóság és más fontos szempontok alapján lettek összeválogatva.

Persze egy ilyen "kvíz" nem lehet mindenttudó, de ez esetben az eredmény általában nagyon közel áll a valósághoz. Nem sorolnám fel az összes kérdést, de néhányat kiválasztottam, melyek segítségével Ön is elvégezheti ezt az egyszerű kis tesztet.

Tehát: minél több igen választ ad, annál inkább szükséges lenne honlapjának újragondolása... Lássuk az állításokat:

  1. Honlapunkat úgy alakítottuk, hogy az a mi igényeinket elégítse ki, számunkra minden szempontból megfelelő legyen. Inkább ezt tartottuk szem előtt, mint a vevőink/érdeklődőink lehetséges elvárásait.
  2. Mindenki megtudhatja a honlapunkról, hogy milyen jók vagyunk abban amit csinálunk, vagy milyen jók a termékeink. Arról nem szólunk, hogy vevőink problémáit miként oldjuk meg, esetleg miért jobban, mint mások.
  3. A főoldalra egy "Üdvözöljük honlapunkon" jellegű üdvözlő szöveget tettünk.
  4. Nem tudjuk pontosan hogyan jelenik meg honlapunk a legelterjedtebb böngészőkben (pl. Internet Explorer, Firefox, Opera stb, és ezek néhány elterjedt különböző verziója)
  5. A honlapon több igen nagy méretű kép található illusztrációként.
  6. Van olyan szöveges rész a honlapon, ami valójában egy kép, amin szöveget helyeztünk el.
  7. Mi tudjuk hogyan működik a honlap navigációja (menürendszere), ezért nyilvánvalóan más is könnyen eligazodik a honlapon.
  8. Egy honlap navigációja mindig tudatja a látogatóval, hogy éppen hol tartózkodik, merre mehet tovább, és hogy juthat vissza a főoldalra. A miénk nem ilyen.
  9. Nem tudjuk pontosan milyen tartalom érdekelné a célcsoportunkat.
  10. Honlapunk egyes oldalain túl kevés / túl sok a tartalom.
  11. A célcsoportunk számára nem a tartalom a fontos, ezért nem is foglalkoztunk ezzel különösebben.
  12. A honlapon lévő linkek felismerhetősége nem mindig egyértelmű. (Például aláhúzással jelöljük a linkeket, de van olyan aláhúzott szöveg is, ami nem link. Vagy egyszerűen nem tér el a link megjelenése a sima szövegekétől.)
  13. A szövegek olvashatósága nem a legjobb. (Például nem elég nagy a kontraszt a háttér és a betűszín között, vagy túl kicsik a betűk, stb.)
  14. Honlapunk látogatói először egy "intro"-val találkoznak, csak ezután látnak valódi tartalmat.
  15. A honlapunk nem ad egyértelmű lehetőséget a kapcsolatfelvételre, megrendelésre, ajánlatkérésre, stb. (Konkrétan nincsenek ilyenek, vagy nehezen használhatóak.)

Önnek milyen a honlapja?

20 hozzászólás

Szövegírás: nem mindegy, kikhez szólunk

A szokásos "webdesign cégek áttekintése" tevékenységem során - egy számomra meghökkentő szöveg olvasása kapcsán - jutott eszembe egy jó téma: a megfelelő stílus megválasztásának fontossága a szövegírás kapcsán.

A honlap, vagy weblap alatt alapvetően Web-alapú (legtöbbször HTML alapú) információhordozót értünk, mely az Internetes architektúrát alkalmazva valósítja meg az interaktív (a felhasználó által irányítható és befolyásolható), vizuális információközlési folyamat hatékony kiszolgálását.

Ezt egyébként több honlapon is megtaláltam szó szerint - nem tudom ki másolt kiről (na jó, azért sejtem), de nem is ez a fontos. (Hogy ne legyen gond vagy sértődés belőle, természetesen nem nevezem meg a tulajdonost és néhány szót is átírtam a szövegben.) Ahol először láttam ezt, ott a szöveg a főoldal első bekezdése - az érdeklődők tehát ezt olvassák először!

Feltételezve, hogy a cég célcsoportja nem a kivételes informatikai és/vagy műszaki nyelvérzékkel és tudással megáldott vállalkozásvezetők köre, hanem inkább az átlagos vagy annál is kevesebb ismeretekkel rendelkezők, a megfogalmazás azt hiszem eléggé elhibázott.

Ahogy a teljes honlap sem a készítőknek kell, hogy tetszen, hanem a felhasználóknak (pl. design, a menürendszer, stb.), úgy természetesen a rajta szereplő szövegeket is úgy kell megírni, hogy a potenciális vevőjelöltjeink gond nélkül megértsék - lehetőség szerint - minden szavát.

Persze nem csak azt kell jól megválasztani, hogy hogyan írunk le bizonyos dolgokat, hanem azt is, hogy egyáltalán miket írunk le. Példánknál maradva az internetezők közül vajon kik nem tudják, hogy mi egy honlap? Vagy ki érezheti szükségét annak, hogy jó hosszú mondatokkal magyarázzuk meg, hogy mi az?

Egy atomerőmű fűtőrendszerének szervízelésével foglalkozó honlapon meg kell magyarázni, hogy mit jelent a fűtőrendszer? Mondhatnánk: persze, hogy meg kell, hiszen ki tudja mi fán terem az? Ennek ellenére lássuk be, hogy akiknek szólna egy ilyen honlap és atomerőmű-fűtőrendszer szerelőt keresnek :) , minden bizonnyal tudják miről van szó.

Ne feledjük: a célcsoportunk tagjai fogják használni a honlapunkat, gondolkozzunk tehát az ő fejükkel!

20 hozzászólás

Értelmetlen trükkök értelmes használata

Még ma is számtalan weblapon találkozhatunk olyan "bravúros" technológiai megoldásokkal, mint az aktuális idő vagy a névnapok megjelenítése.

Általában véve ezek az ötlettelen honlap készítés (megkérdőjelezhető) erőfitogtatásai, de bizonyos esetekben az ehhez hasonló kis trükkök nagyon is hasznosak és értelmesek lehetnek.

Egy onlie virágküldésben utazó honlapnál szinte közelező lenne jól látható helyen jelezni az aktuális és a következő pár nap névnapjait (vagy az akár távolabbra eső, de nagyon gyakori névnapokat). A néhány honlapra kiterjedő minifelmérésem mégis azt mutatja, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, pedig az "offline" virágboltokban szinte mindenhol ki vannak írva a névnapok.

Sőt! Egy nagyon egyszerű névnap emlékeztető üzembe állításáig is el lehetne (kellene) menni: egy e-mail cím és a kívánt névnap megadásával kérhetnénk a boltot, hogy pár nappal a közeledő névnap előtt e-mailben értesítsen minket. Ezt jobban felturbózva elmozdulhatna a bolt az e-mail marketing irányába is!

A kért emlékeztetést fel lehetne dobni néhány dologgal: pl. a nőnap közeledtét lehetne "szívességből" jelezni, és ezt megtoldani egy akciós ajánlattal is (ingyen / féláron szállítjuk ki, stb.).

Tehát azért, mert egy "trükk" elcsépelt és már-már bénának számít a használata, adott szituációban nagyon is célravezető lehet!

13 hozzászólás

Hiba, vagy látogató-centrikus hozzállás?

Gyakran szóba kerül a már meglévő-, vagy leendő ügyfelekkel történő beszélgetés során a mi honlapunk, néha az ügyfél hozza szóba, néha én (pl. amikor meg akarom értetni miért jó az üzleti blog, vagy a frissített tartalom, stb.). Az egésznek az az apropója, hogy nemrég már sokadszor említettek meg egy dolgot, ami egy meglehetősen részletkérdésnek tűnő valami, de a mögöttes okok nagyon fontosak lehetnek.

"Nagyon tetszik a honlap, de azt hiszem találtam egy hibát!" - a minap is valami hasonló hangzott el egy megbeszélésen. A vélt hibák két csoportba sorolhatók:

  1. A blogról kifelé mutató linkek nem új ablakban nyílnak meg, és így "rátöltődnek" a honlapunkra - így "elveszítve" a látogatót.
  2. A munkáinkat bemutató résznél, a referenciaoldalakra mutató linkek nem új ablakban nyílnak - innentől ugyan az, mint az előző pont.

Azon túl, hogy ezek nem véletlen vannak így beállítva (tehát tudok a jelenségről), miért gondolom azt, hogy ez nem hiba?

Röviden: úgy vélem, hogy egy, a felhasználó számára értékes honlap nem azért fogja megtartani a látogatót, mert a honlap végig ott ül az egyik ablakban, és a végén majd egyszercsak (lehet, hogy véletlenül) visszatalál oda a felhasználó. Sokkal inkább azért, mert a látogató vissza AKAR menni. Ha vissza akar menni, akkor pedig meg tudja nyomni a vissza gombot, vagy bárhogy, de visszatalál. Itt akár be is fejezhetném, de van még egy aspektusa a dolognak.

Szerintem többet ér az, hogy nem kényszerítünk rá a felhasználóra egy új böngészőablakot (és egyáltalán semmit, amit nem biztos, hogy akar), mint hogy végeredményben egy kis erőszak árán ott tudjuk tartani a saját honlapunkat egy másik ablakában. Ha új ablakot akar nyitni valaki, akkor megteheti önszántából, és meg is fogja tenni.

Mondhatnánk erre, hogy ez már amolyan filozófikus kérdéskör, és hogy ez legyen a legkisebb gondunk, de jobban belegondolva a két megoldási forma mögött (új ablak - régi ablak) két teljesen különböző üzleti felfogás állhat. Az egyiknél maximálisan a látogató elégedettsége a cél, és a visszatérés záloga, míg a másiknál inkább egy jól kivetett lasszóval pótoljuk a honlap pótolhatatlanságát. :) Ez persze ízlés dolga is, ha a honlap tulajdonosának szimpatikusabb az új ablakos megoldás, akkor természetesen azzal sincs semmi baj!

Az egész bejegyzés mondanivalója kicsit másképp, egy mondatban: tegyük pótolhatatlanná és érdekessé a honlapunkat, hogy a látogatók vissza akarjanak térni újra és újra!

Innentől utólag hozzáírt rész jön. Szerkesztés: 2007.01.05 11:55

Nagy "vitát" váltott ki a kommentelők körében, hogy most melyik is a jobb megoldás: új ablak, vagy végig egy ablakban nyitni minden linket. Kicsit jobban utánanéztem ezért a neten fellelhető ilyen témájú írásoknak, és találtam néhány érdekes érvet (amire magam sem gondoltam korábban):

Az előzőekben említetteken túl azért előnytelen új ablakban nyitni minden linket, mert:

  1. Hacsak nem figyelmeztetjük a felhasználót, akkor alapból azt fogja várni, hogy marad minden az eddigi ablakban. Ezért az új ablakba lépéssel úgymond megzavarjuk.
  2. Az új ablakba nyitás lehetetlenné teszi a "vissza" gomb használatával történő visszalépést az előző oldalra, viszont kutatások alapján éppen a "vissza" gomb a második leggyakrabban használt kezelőgomb.
  3. A gyakorlatlan felhasználót megzavarhatja az új ablak megnyitás, lehet, hogy észre sem veszi azt, és ez gondot okozhat neki.
  4. Az új ablak növeli a nyitott ablakok számát, ami kellő számú új ablak esetén esetleg szintén megzavarhatja a felhasználót, esetleg gondot okozhat neki.

Persze néha kifejezetten előnyös új ablakba nyitni valamit, néhány példa erre:

  • Dokumentumra mutató linknél (pl. PDF) direkt jó a külön ablak, mert a háttérben szépen le tud töltődni a dokumentum, illetve a dokumentum bezárásával nem zárja be az eredeti ablakát.
  • Egy nagyobb képre mutató link esetén. Az előnye ugyanaz, mint az előző pontban.
  • Az oldal nyomtatható verziójának megnyitásakor. Így szintén a háttérben lehetséges a nyomtatás, közben pedig lehet folytatni a böngészést.

Végezetül két tipp az új ablakba nyitásos megoldás alkalmazóinak:

  • Ha ilyen link fölé áll az egérrel a felhasználó, akkor jelezze a böngésző, hogy új ablakba nyílik a link tartalma. (Például: így.)
  • A linkek mellé kerüljön egy kis ikon, ami szintén arra utal, hogy a tartalom új ablakba fog kerülni.

26 hozzászólás

Tárhely szolgáltatás - alapozó

Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb cégvezetőnek nincs elegendő ismerete a címben foglalt témáról ahhoz, hogy képes legyen eldönteni mi az, amire szüksége van, és mikor próbálják meg kihasználni az információhiányát. Megpróbálom összefoglalni a legalapvetőbb tudnivalókat a domain, hosting, tárhely és társai világáról.

Elsőként egy alapvető dolog: a tárhely szolgáltatás (tipikusan a céges honlap elhelyezése) semmilyen összefüggésben nem áll az internet szolgáltatással (= legyen internet kapcsolat az irodában). Nem egyszer találkoztam ezzel a tévhittel, ezért kezdem ezzel. Gyakori, hogy az internetszolgáltató biztosít tárhelyet az ügyfeleinek a szerverén ingyen, vagy ha nem, akkor szerződéskötéskor megpróbálják jópénzért rásózni a delikvensre - mondván "úgyis elhiszik amit mondunk". Ettől azonban a két dolognak semmi köze egymáshoz.

Mire van szükség minimálisan egy olyan céges honlaphoz és internetes jelenléthez, amiről a bejegyzéseimben írok? A következőkre:

  • Céges domain. www.cegnev.hu - ez a beugró, cegnev.uw.hu, www.webdesigncegem.hu/cegnev és társait el kell felejteni! Aki erre nem áldoz, azt nem lehet komolyan venni. A domain névhez kötődő költség a domain regisztrálása (lefoglalása), és annak működtetése (fenntartása).
  • Céges e-mail címek. vezeteknev.keresztnev@cegnev.hu, info@cegnev.hu - szerintem ez a két cím a minimum. A cégvezető személyes címe, és egy általános céges e-mail cím. Persze nem a konkrét e-mail cím a lényeg, hanem, hogy céges domain van mögötte, és hivatalos a név (és nem lajcsika@cegnev.hu, és méginkább nem lajcsika007@freemail.hu). Az e-mail címeket árát általában tartalmazza a tárhely díja.
  • Tárhely a honlapnak. Szokás FTP tárhelynek is nevezni, ez az a tárterület, ahol fizikaileg el vannak helyezve a honlapot felépítő fájlok. Divatos manapság 1000 megabyte körüli tárhelyeket bérelni, de a tisztánlátás végett egy átlagos honlap szinte kivétel nélkül elfér 50 megabyte helyen maximum (és akkor nagyon sokat mondtam). A tárhely díja csak a méretétől függ legtöbbször - ezért "kell" 1000 megabyte helyet eladni minden ügyfélnek...
  • Programfuttatási lehetőség - tipikusan PHP. A PHP programokkal lehet megoldani bizonyos funkciókat, amire a HTML nyelv nem képes. A jobb helyeken ez az opció alapfunkciónak számít, máshol (gyakori az "internetszolgáltatós tárhelyeknél") extra díjért biztosítják.
  • Adatbázis használata - legtöbbször MySQL. Adatbázisra akkor van szükség, ha pl. termékeket akarunk kezelhető formában prezentálni, vagy híreket írni, blogot működtetni, stb. A díjazás tekintetében hasonlókat mondhatnék, mint az előző pontban, a kivétel annyi, hogy ez talán nem annyira alapvetően elvárható, mint a PHP (de talán mégis az).

Tulajdonképpen ennyi funkcióval már komolyabb honlapmegoldásokat is üzemeltetni lehet, nem is beszélve arról, hogy profi módon kommunikálhatunk az interneten (lásd céges e-mail). Természetesen számtalan megoldásra lehet még szükség (és van is), de egy korábban a témáról semmit sem tudó cégvezetőnek elég ennyi kezdetnek.

Hogy az egész mondandómnak legyen valami kézzel foghatóbb része is: egy, a fent vázolt típusú tárhely már az átlagnál lényegesen színvonalasabb szolgáltatónál is megkapható nettó 4 ezer forint / hó alatt. Összehasonlítás képpen: nem ritka, hogy új ügyfeleim korábbi tárhelyét PHP és MySQL lehetőség, valamint nev@cegnev.hu típusú e-mail címek nélkül nettó 5 ezer forint / hó fölött bérelték. Hogy azt ne mondjam "természetesen" internet szolgáltatótól..., ahol a fenti 3 extra szolgáltatással már a 10 ezer nettó / hó összeg fölött járnánk.

Megjegyzés: nagyon leegyszerűsítettem a dolgokat, mert szerintem a lényeg ennyiből áll kb.! Persze bele lehetne menni részletekbe menő vitákba, ezeket kéretik mellőzni a hozzászólásokban! :)

18 hozzászólás

Fogni kell a látogató kezét

Igen. Nem elég, ha elé rakunk néhány továbblépési lehetőséget (tipikusan mondjuk egy menüt, menüpontokat), hanem célszerű ezek közül egy olyat megjelölni, ami nyilvánvaló továbblépési irány lehet. (Utólagos megjegyzés: nem a menüpontok közül kell feltétlen szó szerint bejelölni egyet, hanem a teljes oldalt úgy kell kialakítani, hogy indirekt módszerekkel lehetőleg a számunkra kívánatos irányba tereljük a látogatót.)

Egy egyszerű példa az életből: ha ismeretlen terepen autózunk célunk felé, és egy többirányú kereszteződéshez érkezünk, aminek minden "ága" egyforma, akkor szépen elmélázunk, hogy merre induljunk tovább, nem?

Ha ebben a kereszteződésben látszólag jó irányban lenne egy kijelölt főútvonal (a többihez képest magasabb rendű út), akkor egy rövidebb gondolkodás után valószínűleg elindulnánk arra. Hasonló helyzetben vannak weboldalunk látogatói is, azzal a különbséggel, hogy nekik ott az igen egyszerű lehetőségük a honlap elhagyására. Ezt ugye szeretnénk elkerülni.

Minél kevesebb választási lehetőséget kínálunk a látogatóknak, illetve ha a meglévők közül is egyértelműen kijelölünk egy "ajánlott irányt", akkor az esélyeink a konverziók növelésére jelentősen nőhetnek. (A fogalomról korábban már meséltem: konverziós ráta növelése.)

Vagy egy más megfogalmazásban: tekintsük honlapunk minden oldalát egy dinamikus folyamat részének, egy oldalakból álló rendszernek, aminek van egy elvárt bejárási útja, amin szeretnénk az olvasót végigvezetni. Ha az oldalak készítésénél figyelembe vesszük, hogy onnan milyen irányba szeretnénk a látogatót "terelni", akkor nem is olyan nehéz hatékony honlapot tervezni.

Ez az út jó esetben pl. a hírlevelünk feliratkozási lehetőségéhez visz, vagy a további információ kérésére szolgáló űrlapohoz, vagy bármi egyébhez, aminek segítségével direkt kapcsolatba kerülhetünk az érdeklődőinkkel.

15 hozzászólás

Statikus céges honlapok - még mindig többségben

Nemrég látott napvilágot a BellResearch hazai cégek honlapjaival foglalkozó kutatása a Magyar Infokommunikációs Jelentés részeként.

"Természetesen" nőtt a honlap ellátottság, természetesen a budapesti székhelyű cégeknél a legdinamikusabb a növekedés, stb.

Nem különösebben izgalmas a hír, amiért mégis említést teszek róla, az két mondat, ami számomra a legfontosabb - ugyanakkor a legelszomorítóbb - az egész jelentésből.

... A kisvállalatok internetes megjelenését ezzel szemben legtöbbször szabadúszó programozók és ismerősök készítik ...

Továbbra sem értem miért tekintik a cégvezetők ennyire másod(harmad/negyed/...)rendű tudásnak a honlapkészítést, az online marketinget.

Természetesen vannak igazán profi ismerősök és szabadúszok (ez most nem irónikus!), de munkáink során azt tapasztalom, hogy amikor az "előző honlapot" ismerős készítette, akkor általában egy kifejezetten alacsony színvonalú, az alapvető online marketing szempontokat is figyelmen kívül hagyó honlappal találkozunk. A probléma ez...

... A honlap mögött álló technológiák elterjedtségi rangsorában továbbra is az egyedi, statikus html-oldalak állnak az első helyen ...

Megint nem feltétlenül a statikussággal van a baj. Lehet egy statikus honlap is úgy megtervezve és kivitelezve, hogy azzal eredményeket lehessen elérni. A baj az, hogy az esetek többségében megint minimum szint alatti honlapokkal találkozhatunk.

A félreétés elkerülése végett az "alacsony színvonal" nem feltétlenül azt jelenti, hogy ronda, ízléstelen lenne a honlap.

De mire megy egy kkv vezetője egy "hú de szép a honlapotok" kategóriájú, azonban új vevők toborzására, a bevételek növelésére, vagy más értelmes funkcióra alkalmatlan honlappal?

[ Eredeti hír: SG.hu ]

2 hozzászólás

Miért nem csillognak az igazán jó honlapok?

Gerry McGovern egyik blog bejegyzésében arról ír, hogy miért nem nyernek a jól használható, praktikus és hatékony honlapok "webdesign" versenyeket, ezzel szemben miért ezek a listavezetők az értékesítések és a bevételek terén.

50 dán "honlap-specialistától" kérdezte meg, hogy mik azok a legfontosabb szempontok, amiket egy új honlap megtervezésénél figyelembe vesznek. (A dánok - más skandinávokkal együtt - a legprofibbak, ha webes üzletről, profitorientált honlapokról van szó.)

Az 5 leggyakoribb válasz:

  • az eladások növelése
  • fogyasztócentrikusság
  • használhatóság
  • az értékesítés támogatása
  • vevők jobb kiszolgálása

A következő kérdés az volt, hogy mely szempontok állnak a fontossági lista alján:

  • a flash erőteljesebb használata
  • díjnyertes honlap készítése
  • "húúúú" faktor (lenyűgöző design)
  • több animáció beépítése

Ha körülnézünk a világban (hogy ne csak honlapokról beszéljünk), a legsikeresebb termékek és szolgáltatások valóban olyan tulajdonságokkal, olyan design-al bírnak, amik mindenekelőtt a praktikusságot szolgálják. Nézzük csak meg napjaink egyik slágertermékét, az iPod-ot. Le lehetne írni úgy, hogy "egy fehér, téglalap alakú, lekerekített sarkú valami". Egyszerű nem?

Vagy hogy közelebbről hozzunk példát: nézze meg a Google-t. Lehetne ennél egyszerűbb, lényegre törőbb? Ide sorolnám még az Amazon-t is, mint a világ egyik (ha nem "a") legnagyobb online kereskedelmi áruházának honlapját. Semmi felesleges csicsa, semmi céltalan design, csak a funkció számít.

Persze mindhárom példa jól szemlélteti, hogy a "rondaság" nem lenne túl nagy előny... tehát attól, hogy valami egyszerű, lehet ízléses és tetszetős.

A dánok rég megértették, hogy a honlapokat a fogyasztók számára kell tervezni, és nem a megrendelő cég, vagy különösen nem a kivitelező honlapkészítő cég számára.

Az internet (a "web") egy funkciónális, praktikus közeg. Egy jó honlap cselekvésre ösztönzi, irányítja a fogyasztókat. Tiszta, jól érthető nyelven szól a közönséghez, ahelyett, hogy okoskodó virágnyelvet használna.

A csillogó honlap díjakat nyer. A lényegre törő viszont új vevőket.

9 hozzászólás

Mikor ér véget a hazudozás?

Történetünk két szereplője egy átlagos magyar kisvállalkozás, illetve a vele kapcsolatban álló "webdesign" cég. (Nem, nincsen szó politikáról!!)

A kkv cég elhatározza, hogy honlapot "kell csináltatni". Általában valamilyen belső vagy külső ismerős tanácsára felkeres egy webdesign céget. A cégvezető vagy marketinges elmondja mire gondoltak, milyen ötleteik és igényeik vannak. A webdesign cég helyesel, "mindent meg tudunk csinálni", ajánlatot adnak, és előbb-utóbb megköttetik az üzlet.

A kisvállalkozásnak hamarosan elkészül a szép új honlapja, ami külsőre tetszik a cégvezetőnek / marketingesnek, tetszik a webdesign cégnek, és lehet, hogy tetszik a célközönségnek is.

Mindenki elégedett. A cégnek van gyönyörű honlapja, a webdesign csapat megkapja a megérdemelt honoráriumát. Mi lehet a bökkenő?

Az esetek (honlapok) - nem szeretnék túlozni - 70-80%-ában üzleti szempontból minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Nem nőnek a bevételek, nem jön több érdeklődő, nem javult a cég helyzete. (Pontosabban szólva a webdesign cég helyzete javult, ugyebár.)

És most jön, miért az a bejegyzés címe, ami. Mért hazduják oly sokan egymásnak és maguknak is, hogy minden rendben van? A megrendelő cég és vezetője elégedett a kapott szolgáltatással, a webdesign cég elégedett a saját munkájával. Miért nem látják be, hogy nem vezet semmiféle (marketing és/vagy üzleti) eredményre egy gyönyörű, ámde nem megfelelően átgondolt és kivitelezett honlap? Miért nem mondják meg a honlapkészítéssel foglalkozó cégek a megrendelőiknek, hogy ablakon szórják ki a pénzt, amikor ilyen honlapot készíttetnek?

Mitől van az, hogy a "bemutatkozás - szolgáltatások - referenciák - elérhetőség" tipusú honlapokkal Dunát lehetne rekeszteni, és az ilyen munkákból honlapkészítő cégek százai meg tudnak élni?

Aki úgy érzi hasonló cipőben jár(t), kérem üljön le és írja fel egy papírra, hogy mennyit költött eddig a honlapjára, és mennyi a kimutathatóan a honlapnak köszönhető bevétel- és profittöbblet.

Ha nem nyilvánvalóan pozitív a mérleg, akkor gondolja meg, hogy meddig érdemes hazugságban élni!

Lehet, hogy erős hangvételű kicsit az írásom, de annyira fontosnak tartom, hogy ezeket a dolgokat minél többen felismerjék, hogy azt hiszem az Online-marketing Magazin-ban hamarosan egy hasonló témájú, hosszabb hangvételű cikkel jelentkezem!

Ha kíváncsi hogyan lehet valóban hatékony és eredményes honlapja, ajánlom figyelmébe a fent említett ingyenes e-mail hírlevelet!

8 hozzászólás

Miért veszélyes eszköz a Javascript?

Sajnos sokkal többen használják a Javascriptet a honlapkészítés során, mint ahányan tisztában vannak az eszköz lehetséges veszélyeivel. A Javascript természetesen egy remek dolog, de csínján kell vele bánni.

Közismert tény, hogy vannak olyan internetezők, akiknél nem működik a Javascript. Vagy azért, mert kikapcsolták, vagy azért, mert olyan régi (vagy olyan fajta) a böngészőjük, hogy nem támogatja. Ezek az emberek azonban általában tudátában vannak ennek a problémának - igaz, hogy ettől még nem működnek náluk a Javascript programok.

Nagyobb és potenciálisabb veszélyt látok az óvatos vállalatok alkalmazottai esetében. Sok vállalat biztonsági rendje ugyanis megtiltja a Javascript használatát, így rengeteg olyan látogatónk lehet, aki előtt zárva van a Javascript kapuja - akár tudtukon kívül.

Akárhogyan is, de muszáj figyelmet szentelnünk a Javascript említett veszélyeinek. Ha olyan a honlapunk kialakítása, hogy bizonyos funkciók kizárólag Javascript használata esetén működnek, vagy az oldalunk egyes részei kizárólag Javascripttel érhetőek el, akkor bizony a fentebb említett látogatói csoportoktól búcsút inthetünk. Ők ugyanis képtelenek lesznek a honlapunk normális használatára.

Persze van megoldás erre a problémára, csak viszonylag kevesen alkalmazzák. A legtöbb ilyen megoldást úgy is el lehet készíteni, hogy a Javascript futtatására nem képes böngészők kevésbé kényelmesen és szépen, de mégis elérhetik a honlap minden funkcióját és területét. Ez az egyetlen közel tökéletes módszer, amellyel szinte senkit nem zárunk ki a honlap használatától.

Üzleti nyelven szólva gyakorlatilag egy potenciális érdeklődőt sem küldünk a konkurenciához!

Tipikus ilyen Javascriptet alkalmazó veszélyes megoldások: egyes menürendszerek, összetettebb online űrlapok, webáruháznál a kosár kezelése, stb. Ha az a gyanúja, hogy céges honlapja ilyen veszélyes programokat alkalmaz, nyugodtan írjon nekem e-mailben, szívesen - és persze ingyen - adunk tanácsot a témában!

8 hozzászólás

Flash honlapok

Bár a nagy "flash őrület" már lecsillapodott - amikor boldog-boldogtalan flash technikára épülő honlapot csináltatott / csinált -, de még mindig sok cégnek van teljesen indokolatlanul ilyen honlapja.

Nem mondom, hogy nincs olyan felhasználási terület, ahol létjogosultsága van a teljesen flash alapú honlapoknak, de az esetek 99%-ában sokkal több e megoldás hátránya, mint előnye.

A lényeg felismerni: a flash nem cél, hanem eszköz. Jól használható bizonyos esetekben kisebb részmegoldásokra, sőt van amikor nélkülözhetetlen. Én most tényleg a majdnem "full flash" megoldásokról beszélek.

Néhány ellenérv (a túlzott használatra):

  • a keresők nem képesek beindexelni a flashben tárolt tartalmakat, így azok nem jelennek meg pl. a Google-ban
  • nem minden számítógép tudja gond nélkül lejátszani (mert pl. kell hozzá lejátszóprogram, vagy plugin)
  • mérete miatt jelentősen lassíthatja a letöltés sebességét
  • a böngésző előre - hátra léptetési funkció nem működnek minden esetben
  • más eszközökön (pl. mobiltelefon, PDA) a legtöbb esetben nem jeleníthetők meg

Nem mondanám magam flash ellenesnek, de gyakran állok értetlenül bizonyos megoldások felett, amik végeredményben üzleti szempontból egyértelműen "károsak" a honlap tulajdonosa számára.

6 hozzászólás

Rövid web címek

Mindenkit, akivel kapcsolatba kerülök céges honlap ügyben, próbálok meggyőzni, hogy mindenképp használjunk / használjon ún. rövid web címeket.

Rövid web címeket dinamikus honlapokon vagy portálokon használnak, ahol a látogató mozgásától függően különböző adatokat kell továbbítani egyik oldalról a másikra. Például amikor kiválaszt a felhasználó egy terméket a terméklistából, akkor megjelenik a termék adatlapja, a hozzá tartozó címben pedig a termék azonosítója.

Például: www.aruhaz.hu/termekek.php?fajta=butor&tipus=asztal&id=249. Ebben a címben az áruház programja értelmezi, hogy bútort keresünk, azon belül asztalt, méghozzá a 249-es számú terméket.

A rövid web címek (vagy rövid URL-ek) lényege, hogy a dinamikus oldalak címei könnyebben megjegyezhetőek és szebbek, mint a fentebb látható példa, ugyanakkor tökéletesen használhatóak ugyanarra a célra, mint "rondább" társaik.

A fenti cím rövid web cím technikával www.aruhaz.hu/butor/asztal/249 lenne. Ugye mennyivel könnyebb megjegyezni? Ráadásul jobban is néz ki. A legprofibb megoldás az, amikor visszafelé haladva a címben, kitörölve az egyes adatokat belőle, akkor a termékek (vagy bármi más) hierarchiájában egyre feljebb lépkedünk. Például ha elvesszük a példacímből az utolsó két részt, akkor a www.aruhaz.hu/butor címen az összes bútort láthatnánk. Ezt a "hagyományos", a legtöbb felhasználó számára értelmezhetetlen webcímmel nem lehetne megvalósítani.

Még egy érv a rövid URL-ek mellett: a keresőprogramok a tapasztalatok alapján előnyben részesítik ezeket a címeket! A keresőprogramok robotjai nem igazán szeretik a jó sok paraméterrel tűzdelt - nyilvánvalóan dinamikus - web címeket, ezért rövid címekkel eredményesebb lehet a keresőoptimalizálás. Az ilyen URL-ekben ráadásul könnyebb kulcsszavakat elhelyezni (pl. butor), és könnyebben is értelmezi a keresőprogram őket.

A rövid web cím technika mindenki számára elérhető lenne, ha a fejlesztő cégek jobban odafigyelnének az ilyen "apróságokra". Persze a fejlesztőnek látszólag sokkal egyszerűbb a hagyományos módszerrel fejlesztenie, de ez olyan mentség, amit én személy szerint sosem fogok tudni elfogadni.

(Egy példa a rövid web cím használatára a totalprint.hu, egy példa ugyanabban a témában hagyományos módszerrel a nyomtatokellek.hu. Önnek melyik tetszik jobban?)

5 hozzászólás

Weblap készítés ingyen

Változtatnunk kellett a Google AdWords hirdetéseinken, mert túl sok olyan látogató érkezett a hirdetéseken keresztül, akik nagy valószínűséggel nem tartoznak a célcsoportunkba.

Ezek azok az "érdeklődők", akik úgy gondolják, hogy bármilyen minőségi munkát akár ingyen is elvégeznek számukra. Ők keresnek előszeretettel weblap készítés ingyen, ingyenes honlap készítés, és más hasonló kifejezésekre. (Persze tudom, hogy sokan kínálnak olyan csomagokat, melyben ingyen elkészítik a honlapot, cserébe az üzemeltetésre vonatkozó "hűségnyilatkozatot" kell kötni - tehát végülis nem "ingyen" honlapról van szó -, de mi nem foglalkozunk ilyennel. Aki ilyen feltételekkel szeretne honlapot, az nem gondolja komolyan a dolgot...)

Az AdWords lehetőséget ad arra, hogy bizonyos kulcsszavakat kizárjunk a hirdetések köréből. Beállítottuk, hogy pl. a honlap készítés kulcsszavakra irányított hirdetések ne jelenjenek meg, ha az ingyen, ingyenes vagy ingyenesen szó is szerepel a keresésben.

Amint a példánkból is látszik, az AdWords egy rendkívül költséghatékonyan működtethető online marketing eszköz, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.

Kíváncsi lennék vannak-e másoknak is hasonló jellegű tapasztalataik, akár más online hirdetési rendszerrel kapcsolatban!

42 hozzászólás

Ugye Önök nem hibáznak ekkorát?

Üdvözöljük honlapunkon!

Ön az XY Kft. honlapját olvassa. Cégünk azzal a céllal jött létre, hogy a WZ termékek lehető legszélesebb választékát kínálja kedves vásárlóinak, és egyedülállóan magas minőségi színvonalon ... blabla.

Ismerősek ezek a sorok? A mondatok egy kisvállalkozás honlapjának főoldaláról valók. A jelenség sajnos korántsem egyedi, többszáz olyan céges honlap van, ahol ilyen "rendkívül figyelemkeltő" szövegekkel szeretnének marketingeredményeket elérni.

Remélem egyetértünk abban, hogy senki, az ég világon senki nem fogja ezt elolvasni, de ha véletlen el is olvasnák, akkor sem ösztönöz semmilyen - a cég szempontjából lényeges - cselekvésre. Ilyen lényeges cselekvés lehetne például, hogy feliratkoznak a hírlevelünkre, felveszik velünk a kapcsolatot, kipróbálják termékünket, stb.

Gondoljunk csak bele: az üzletek kirakataiba sem bemutatkozó- vagy üdvözlő szövegeket tesznek, hanem olyan figyelemfelkeltő információkat, amik betérésre ösztönzik az arra járókat. Egy honlap esetében a "betérésre ösztönzés" nem más, mind az, hogy időzzenek el a honlapunkon, illetve kezdjenek el érdeklődni a tevékenységünk iránt.

Hogy mit tegyenek a céges honlapjuk főoldalára?

Például:

  • a célcsoportjuk számára értékes információkat.
  • olyan "reklámszöveget", ami segíti felkelteni a látogató érdeklődését.
  • egy visszautasíthatatlan akciós ajánlatot.

A reklámszöveg címszó alatt is olyan információkra gondolok, amik a lehető legfontosabbak a cégünkkel kapcsolatban, és emiatt a leginkább érdekelhetik a látogatókat. Ez pedig nem az, hogy "10 éve állunk a vevők szolgálatában", hanem például az, hogy "nálunk találják az utángyártott festékpatronok legszélesebb választékát az országban".

A főoldal a céges honlapok egyik legfontosabb része, szenteljünk ezért rá kellő figyelmet!

Szóljon hozzá!

Miért nem kell keresőfunkció egy jó weblapra

Ennek három oka van a tapasztalatok alapján:

  1. a statisztikák szerint a látogatók elenyésző része ( < 3-5% ) használja a weblapba épített belső keresőt
  2. akik használják, azok is rossz hatásfokkal, mert a legtöbben alapvető keresési "szabályokkal" sincsenek tisztában
  3. egy jól kialakított navigációs rendszerrel sokkal jobb eredményt érhetünk el

Az első két okból következik, hogy jobban járunk, ha az amúgy sem túl hasznos keresőfunkció kialakítására szánt energiánkat értékes tartalom létrehozására, vagy jobb navigációs rendszer kialakítására fordítjuk.

Tulajdonképpen kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az oldalunkon elhelyezett keresőfunkció egy szép bizonyítéka a rosszul kialakított navigációs rendszerünknek. Ha jól átgondolt a menürendszerünk, akkor 2-3 kattintással mindenkinek meg kell találnia a keresett információt a honlapon belül, ami egyébként kényelmesebb is, mint egy keresőt használni .

Természetesen van olyan eset, amikor előnyös, ha kereshető a tartalmunk. Én mégis azt mondom, hogy ha a keresőoptimalizálás szempontjai alapján alakítottuk ki oldalunkat és a navigációs rendszerünk is rendben van, akkor az esetek 99 százalékában nincs szükség keresőfunkcióra.

Aki annyira keresni szeretne honlapunkon, az nagy valószínűséggel eleve egy keresőprogramba írja a keresett kifejezést, és úgy majd szépen eljut hozzánk - ezért fontos a keresőoptimalizálás.

(A bejegyzéshez egy külföldi online magazin cikke volt a gondolatébresztő, de sajnos elfelejtettem hol olvastam - ha megtalálom megadom a linkjét.)

1 hozzászólás

Remélem ez a bejegyzés nem vonatkozik Önre

Azt tapasztalom, hogy a cégvezetők (vagy marketing menedzserek) többsége olyan honlapot készíttet, ami csak az ő tetszését nyeri el. Olyan színek, szövegek, megoldások kerülnek a honlapra, amik személy szerint neki tetszenek. Ez természetes, mondhatnánk ("a pénzemért legyen olyan, amilyet én akarok"). De vajon milyen fogadtatásban részesülnek az ilyen honlapok a célközönség körében?

Nézzünk szembe a ténnyel: a célunk az, hogy a honlap a célcsoportunkból kikerülő látogatóknak tetsszen, nem pedig nekünk. Ez nem mindig esik egybe a személyes véleményünkkel, de ezen túl kell lépni a siker érdekében. Nagyon sokan képtelenek elszakadni a saját - sokszor hibás - elképzelésüktől!

Egy másik nézőpont: a temérdek sikertelen honlapért a legtöbb esetben a honlapkészítő cég is felelős. Valóban kényelmesebb az ügyfél rossz elképzelését megvalósítani és bevasalni a pénzt, de szerintem meg kell próbálni megtalálni a jó megoldást, még akkor is, ha az számunkra több munkával jár!

Szóljon hozzá!