Blog 
Usability
Usability
A címkéhez tartozó összes bejegyzés:
2009.06.03. 11:33 használhatóságusability
"A kezdőlapból mindenki (akinek a tervezéshez köze van - a szerk.) kikanyarintana egy jókora szeletet. Mivel ezt az oldalt szinte minden felhasználó látja - és néhányan csak idáig jutnak el -, a kezdőlapon hangsúlyosan megjelenő ajánlatok biztosan kelendőbbek lesznek."
Az idézet Steve Krug: Ne törd a fejem című könyvéből való, amit egyébként őszintén ajánlok minden olyan vezetőnek/marketingesnek, aki a céges honlap működéséért, hatékonyságáért felel.
Ez a megállapítás viszont - ilyen általánosságban kijelentve - számomra elég meglepő a használhatóság (angolul usability) egyik legfőbb szakértőjének tollából.
Hangsúlyozom, hogy főleg az "általános bölcsesség" jellege zavar ennek a kijelentésnek, mert a megállapításnak természetesen van alapja, és korábban általános volt, hogy a kezdőlap/főoldal tényleg az első oldal, amit a látogatók látnak. A mai online marketing világban azonban ez lassan elveszíti az igazságtartalmát, azt is megmondom, hogy miért!
Egy, az online marketinget komolyan vevő marketinges/cégvezető már jó eséllyel használja a Google Adwords-öt, figyel a keresőoptimalizálási szempontokra, e-mail marketing kampányokat futtat, linképítéssel foglalkozik, stb... stb. Ha ezeket magas színvonalon végzi, akkor a honlapra érkező látogatók igen jelentős része aloldalakra fog érkezni (egy konkrét termékhez, egy konkrét szolgáltatáshoz, stb.).
Természetesen nem az a célom, hogy ne foglalkozzon senki a honlap főoldalával, vagy hogy ne vegyék azt komolyan, csak érdemes megfontolni, hogy az adott helyzetben mennyi energiát érdemes erre fordítani. Könnyen lehet ugyanis (számos példát tudnék rá mondani ügyfeleink honlapjai közül), hogy kis túlzással alig találkozik valaki a főoldallal (még pontosabban: a látogatók elenyésző része kezdi a látogatást a főoldalon), így nincs is értelme aránytalanul sok energiát (= pénzt és/vagy időt) a tökéletesítésére fordítani, amíg vannak komolyabb megoldandó feladatok is.
Önnek mi a véleménye? Van információja arról, hogy honlapjának főoldala mennyire "fontos" a teljes honlap hatékonyságára nézve?
2007.08.15. 13:38 googlehasználhatóságkeresőoptimalizálásusability
Az egyik legnépszerűbb angol nyelvű marketing blogban megjelent tegnap egy írás a keresőoptimalizáló cégekkel kapcsolatos általános félelmekről, ahol a szerző ír néhány jó tippet is a megfelelő partner kiválasztásához.
Az egyik gondolatot nagyon találónak érzem (lefordítottam a részletet):
Ha a keresőoptimalizálást végző cég szakértője olyan apróságokra is figyel, mint a kulcsszó sűrűség, meta tag-ek tartalma, stb., akkor jó úton jár! Ha úgy tűnik, hogy kiemelt figyelmet szentel a bejövő linkeknek, akkor csak így tovább! Ha megpróbál kialakítani egy stratégiát arra nézve, hogy az emberek "el akarjanak jönni" a honlapjára és ott is maradjanak, akkor megtalálta azon kevés keresőoptimalizálással foglalkozó szakértők egyikét, akik igazán jól tudják a dolgukat!
Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert sokan úgy állnak a témához, mintha az tisztán technikai jellegű lenne, pedig korántsem az. Nem szabad elfelejteni, hogy mint a legtöbb (ha nem az összes) online marketing eszköz valódi (és sokszor bizony nehezen kibogozható) célja, hogy az érdeklődők és vevők igényeit minél jobban kielégítsük.
Lehet egy honlap első helyen a Google-ben, ha a látogatók 3 mp után továbbállnak, mert a készítők elfelejtették, hogy a honlapokat végeredményben embereknek kell tervezni és nem keresőrobotoknak. :)
2007.02.23. 10:32 e-mail marketinghasználhatósághírprimodesignusability
Aki az elmúlt pár napban járt honlapunkon, észrevehetett már néhány megjelenésbeli változást. A korábbi design és oldal struktúra jó 10 hónapja volt gyakorlatilag érintetlen.
Amiért külön bejegyzést szánok ennek a "hírnek", az elsősorban az, hogy rávilágítsak a folyamatos fejlesztés fontosságára. 10 hónap (de adott esetben kevesebb is) már annyi információval és tapasztalattal szolgál a honlap használóinak viselkedésére, illetve a honlap hatékonyságára nézve, hogy ahol ennyi idő után nincs mit kicsit jobbá csiszolni, az nem is honlap. :)
Tudtunk még javítani a honlapon használhatóság tekintetében is, pl. a blogban rendszeresen kommentezők számára van néhány fejlesztés, a magazin regisztrált olvasói is láthatnak majd egy-két apróbb könnyítést a használatra nézve.
Persze egészen apró változtatásokat folyamatosan végzünk, de a mostani - szoftveres nyelven szólva - "verzióváltásnak" nevezhető. Vannak olyan lényeges fejlesztések is, amik szinte egyáltalán nem észrevehetőek, vagy csak a nagyon szemfülesek szeme akad (majd) meg rajtuk.
Üzembe állítottuk Primomail névre keresztelt, saját fejlesztésű e-mail marketing és automatizálási rendszerünket, aminek segítségével a honlaphoz kapcsolódó minden, a látogatókkal kapcsolatos kommunikációs teendőt el tudunk látni, ráadásul úgy, hogy a rendszer havi szinten akár tíz órányi munkaidőt spórol meg nekünk.
A Primomail működése szinte teljesen észrevétlen a felhasználók számára, mert sablonozási rendszerének köszönhetően a Primodesign honlap arculati elemei majdnem egy az egyben köszönnek vissza a használat során.
Amint tapasztalhatták, a blog e-mail értesítője is új ruhát kapott, immár a szöveges verzió mellet (eddig csak szöveges verzió volt) HTML formátumban is, szintén Primodesign arculati elemekbe burkolva küldjük el az értesítőket. (Ezt a funkciót is a Primomail látja el természetesen.)
A hét elején egy rövid pihenő után az Online-marketing Magazin is új cikkel jelentkezik. A cikkek értékelési rendszerén is dolgoztunk egy keveset, reméljük, hogy az eddigi nagy számú visszajelzések ezután sem fognak elmaradni. :) Azért fontosak nekünk ezek, mert így a tényleges felhasználók igényei szerint tudjuk még jobbá tenni a cikkeket.
Úgy gondolom, hogy a nemrég megszerzett Google minősítés, a Primomail rendszer szolgálatba állítása és a honlapon történt változások meglévő és leendő partnereink számára komoly előnyökkel járhatnak a jövőre nézve.
(Végezetül annyit szeretnék kérni olvasóimtól, hogy az esetlegesen (a részletes tesztelés után és a legnagyobb gondosság mellett is) felbukkanó vélt vagy valós hibákat jelezzék nekünk, hogy minél hamarabb ki tudjuk őket javítani.)
2007.01.29. 21:00 használhatóságusability
...kis odafigyelés, egy minimális végiggondolása a dolgoknak, a valós élet egyszerű "lemodellezése" a fejünkben.
Már sokadszor jött velem szembe egy szinte jelentéktelen, ugyanakkor mégis bosszantó probléma.
Az ilyen és ehhez hasonló kis bolondságok azért zavarnak különösen, mert tényleg 5 perc lenne őket normálisan kivitelezni, és a felhasználók nagy részében nem az "ááárrrrrrggghh" gondolat ébredne, hanem a "na végre odafigyelnek a részletekre is...".
A mai témám tehát: az online űrlapoknál gyakran felbukkanó ún. kiválasztó listák - remélem nem okozok ezzel csalódást. :) Konkrétabban az olyan listák, amelyeken akár többszáz lehetőségből kell kiválasztani egyet.
Tipikusan ilyen szokott lenni a "melyik városban / melyik országban él" kérdésre adható, a felkínált listából választandó megoldás. Azt hiszem könnyen belátható, hogy idehaza a válaszadók igen nagy része szeretné a "Budapest" választ megadni.
A bosszúságom tárgya pedig: az ilyen listák esetén miért nem lehet a lista elejére tenni azt a pár lehetőséget, amit előre sejthetően a felhasználók jelentős többsége választana? Mondjuk a városválasztós példánál maradva az 5-10 legnagyobb várost?
Nem hinném, hogy a máshol élők emiatt megsértődnének, a többséget viszont megkímélnénk egy végtelennek látszó lista végigbogarászásán.
Tudom, erre elég egyszerű azt mondani, hogy szőrszálhasogatás, de képzeljenek el egy olyan esetet, amikor napi rendszerességgel kell ezt eljátszani. A 49. alkalomnál már meg lehet őrülni egy ilyentől.
A megoldás pedig nem bonyolult, csak egy kis odafigyelésen múlna. Ahogy ilyenkor hozzá szoktam tenni: természetesen ez egy konkrét példa volt, amit felhoztam. Én mégis inkább az elvre, a hozzáállásra szeretném felhívni a figyelmet: ugyanis az ilyen kis dolgok is számítanak, amikor a honlapunkat használók fejében kialakul a rólunk alkotott kép!
(A kedvencem egyébként az iWiW. A részletes keresésnél meg kell adni az országot, ahol keressük az ismerőst. A listán persze minden ország szerepel. Oké, hogy elvileg nemzetközi az oldal, de azért lássuk be, hogy a regisztráltak legalább 98%-a magyar. Akkor miért nem lehet előrevenni Magyarországot a listán?? Számomra érthetetlen.)
2007.01.04. 18:46 használhatósághonlap készítésusability
Gyakran szóba kerül a már meglévő-, vagy leendő ügyfelekkel történő beszélgetés során a mi honlapunk, néha az ügyfél hozza szóba, néha én (pl. amikor meg akarom értetni miért jó az üzleti blog, vagy a frissített tartalom, stb.). Az egésznek az az apropója, hogy nemrég már sokadszor említettek meg egy dolgot, ami egy meglehetősen részletkérdésnek tűnő valami, de a mögöttes okok nagyon fontosak lehetnek.
"Nagyon tetszik a honlap, de azt hiszem találtam egy hibát!" - a minap is valami hasonló hangzott el egy megbeszélésen. A vélt hibák két csoportba sorolhatók:
- A blogról kifelé mutató linkek nem új ablakban nyílnak meg, és így "rátöltődnek" a honlapunkra - így "elveszítve" a látogatót.
- A munkáinkat bemutató résznél, a referenciaoldalakra mutató linkek nem új ablakban nyílnak - innentől ugyan az, mint az előző pont.
Azon túl, hogy ezek nem véletlen vannak így beállítva (tehát tudok a jelenségről), miért gondolom azt, hogy ez nem hiba?
Röviden: úgy vélem, hogy egy, a felhasználó számára értékes honlap nem azért fogja megtartani a látogatót, mert a honlap végig ott ül az egyik ablakban, és a végén majd egyszercsak (lehet, hogy véletlenül) visszatalál oda a felhasználó. Sokkal inkább azért, mert a látogató vissza AKAR menni. Ha vissza akar menni, akkor pedig meg tudja nyomni a vissza gombot, vagy bárhogy, de visszatalál. Itt akár be is fejezhetném, de van még egy aspektusa a dolognak.
Szerintem többet ér az, hogy nem kényszerítünk rá a felhasználóra egy új böngészőablakot (és egyáltalán semmit, amit nem biztos, hogy akar), mint hogy végeredményben egy kis erőszak árán ott tudjuk tartani a saját honlapunkat egy másik ablakában. Ha új ablakot akar nyitni valaki, akkor megteheti önszántából, és meg is fogja tenni.
Mondhatnánk erre, hogy ez már amolyan filozófikus kérdéskör, és hogy ez legyen a legkisebb gondunk, de jobban belegondolva a két megoldási forma mögött (új ablak - régi ablak) két teljesen különböző üzleti felfogás állhat. Az egyiknél maximálisan a látogató elégedettsége a cél, és a visszatérés záloga, míg a másiknál inkább egy jól kivetett lasszóval pótoljuk a honlap pótolhatatlanságát. :) Ez persze ízlés dolga is, ha a honlap tulajdonosának szimpatikusabb az új ablakos megoldás, akkor természetesen azzal sincs semmi baj!
Az egész bejegyzés mondanivalója kicsit másképp, egy mondatban: tegyük pótolhatatlanná és érdekessé a honlapunkat, hogy a látogatók vissza akarjanak térni újra és újra!
Innentől utólag hozzáírt rész jön. Szerkesztés: 2007.01.05 11:55
Nagy "vitát" váltott ki a kommentelők körében, hogy most melyik is a jobb megoldás: új ablak, vagy végig egy ablakban nyitni minden linket. Kicsit jobban utánanéztem ezért a neten fellelhető ilyen témájú írásoknak, és találtam néhány érdekes érvet (amire magam sem gondoltam korábban):
Az előzőekben említetteken túl azért előnytelen új ablakban nyitni minden linket, mert:
- Hacsak nem figyelmeztetjük a felhasználót, akkor alapból azt fogja várni, hogy marad minden az eddigi ablakban. Ezért az új ablakba lépéssel úgymond megzavarjuk.
- Az új ablakba nyitás lehetetlenné teszi a "vissza" gomb használatával történő visszalépést az előző oldalra, viszont kutatások alapján éppen a "vissza" gomb a második leggyakrabban használt kezelőgomb.
- A gyakorlatlan felhasználót megzavarhatja az új ablak megnyitás, lehet, hogy észre sem veszi azt, és ez gondot okozhat neki.
- Az új ablak növeli a nyitott ablakok számát, ami kellő számú új ablak esetén esetleg szintén megzavarhatja a felhasználót, esetleg gondot okozhat neki.
Persze néha kifejezetten előnyös új ablakba nyitni valamit, néhány példa erre:
- Dokumentumra mutató linknél (pl. PDF) direkt jó a külön ablak, mert a háttérben szépen le tud töltődni a dokumentum, illetve a dokumentum bezárásával nem zárja be az eredeti ablakát.
- Egy nagyobb képre mutató link esetén. Az előnye ugyanaz, mint az előző pontban.
- Az oldal nyomtatható verziójának megnyitásakor. Így szintén a háttérben lehetséges a nyomtatás, közben pedig lehet folytatni a böngészést.
Végezetül két tipp az új ablakba nyitásos megoldás alkalmazóinak:
- Ha ilyen link fölé áll az egérrel a felhasználó, akkor jelezze a böngésző, hogy új ablakba nyílik a link tartalma. (Például: így.)
- A linkek mellé kerüljön egy kis ikon, ami szintén arra utal, hogy a tartalom új ablakba fog kerülni.
2006.12.21. 14:26 e-mail marketinghasználhatóságonline marketingusability
Tegnap kaptam meg az ADÓnet.hu aktuális hírlevelét, és ennek kapcsán eszembe jutott valami. Az e-mail marketing korrekt alkalmazása során bizonyos, számunkra esetleg nem előnyös funkciókat is elérhetővé kell tennünk a listánk tagjai számára. Ilyen a hírlevelünkről történő leiratkozás is.
Nem elég kipipálni ezt a dolgot azzal, hogy "ha nagyon akarja le tud iratkozni", hanem legalább olyan könnyűvé kell ezt tenni, mint mondjuk a feliratkozást. Persze a motiváltságunk itt kisebb lehet (hiszen ki szeretné minél könnyebbé tenni egy lehetséges ügyfél elvesztését), de az igazán profi hozzáállás még ebben az esteben is megköveteli a használhatóság (usability) szem előtt tartását.
Az ADÓnet.hu hírlevele sajnos egy igen jó példa a leiratkozások helytelen kezelésére. Ők ugyanis a következő módon oldják ezt meg:
Leiratkozás a hírlevélről: a www.adonet.hu oldalon bejelentkezés után a Saját adatok módosításánál lehetséges.
Tehát ha le szeretnénk iratkozni a hírlevélről, akkor a következőket kell tennünk: felmenni a cég honlapjára, tudnunk kell a bejelentkezéshez szükséges felhasználónevet és jelszót, aminek megadása után valahol ott lehet a leiratkozási opció. Azért mondom, hogy "valahol ott lehet", mert én pl. rég nem emlékszem már rá, hogy mik ezek az adatok, amiket anno (akár évekkel ezelőtt) megadtam.
Nem sikerült "elfelejtett jelszó" opciót sem találnom, ahol kérhetném, hogy nullázzák le a jelszavam, vagy küldjék el újra. Így nem maradna más hátra, mint valahogy felvenni a céggel a kapcsolatot. A dolog eleve túl macerás, de az esetemben (ami azért valljuk be nem lehet túl ritka) ez kifejezetten problémás.
A leiratkozás ilyen módon történő kezelése szerintem elfogadhatatlan. Maximum 2 kattintásból kellene állnia a procedúrának. Egy link minden kiküldött levél alján, ami vagy azonnal levesz a listáról, vagy egy második klikk esetleg lehet abból a célból, hogy megerősítsem a szándékomat (a véletlen leiratkozások elkerülése végett).
Aki komolynak tartott, és igényes hírlevelet szeretne működtetni (vagy az e-mail marketing eszköztár bármely más módszerét igénybe veszi), ne engedje meg magának, hogy ilyen apró dolgok elrontsák az esetleg egyébként nagyszerű róla alkotott összképet.
Ez a bejegyzés persze nem az ADÓnet.hu ellen szól, mert rengeteg (túl sok!) más cég is hasonló, vagy még rosszabb módon jár el. Ők tényleg csak "ötletadók" voltak.
(Az Online-marketing Magazin regisztrált olvasói egyébként hamarosan értesülhetnek az új, saját fejlesztésű e-mail marketing rendszerünkről. Annyit már előre elárulhatok, hogy nekik nagyon meg fogja érni az esetleges korszerűtlen, kézivezérlésű hírlevelükről áttérni ennek az új megoldásunknak a használatára. A többit hamarosan megtudják. :) Addig is mindenkinek boldog Karácsonyt, és kellemes ünnepeket kívánok!)
2006.11.28. 17:39 használhatósághonlap készítésusability
Igen. Nem elég, ha elé rakunk néhány továbblépési lehetőséget (tipikusan mondjuk egy menüt, menüpontokat), hanem célszerű ezek közül egy olyat megjelölni, ami nyilvánvaló továbblépési irány lehet. (Utólagos megjegyzés: nem a menüpontok közül kell feltétlen szó szerint bejelölni egyet, hanem a teljes oldalt úgy kell kialakítani, hogy indirekt módszerekkel lehetőleg a számunkra kívánatos irányba tereljük a látogatót.)
Egy egyszerű példa az életből: ha ismeretlen terepen autózunk célunk felé, és egy többirányú kereszteződéshez érkezünk, aminek minden "ága" egyforma, akkor szépen elmélázunk, hogy merre induljunk tovább, nem?
Ha ebben a kereszteződésben látszólag jó irányban lenne egy kijelölt főútvonal (a többihez képest magasabb rendű út), akkor egy rövidebb gondolkodás után valószínűleg elindulnánk arra. Hasonló helyzetben vannak weboldalunk látogatói is, azzal a különbséggel, hogy nekik ott az igen egyszerű lehetőségük a honlap elhagyására. Ezt ugye szeretnénk elkerülni.
Minél kevesebb választási lehetőséget kínálunk a látogatóknak, illetve ha a meglévők közül is egyértelműen kijelölünk egy "ajánlott irányt", akkor az esélyeink a konverziók növelésére jelentősen nőhetnek. (A fogalomról korábban már meséltem: konverziós ráta növelése.)
Vagy egy más megfogalmazásban: tekintsük honlapunk minden oldalát egy dinamikus folyamat részének, egy oldalakból álló rendszernek, aminek van egy elvárt bejárási útja, amin szeretnénk az olvasót végigvezetni. Ha az oldalak készítésénél figyelembe vesszük, hogy onnan milyen irányba szeretnénk a látogatót "terelni", akkor nem is olyan nehéz hatékony honlapot tervezni.
Ez az út jó esetben pl. a hírlevelünk feliratkozási lehetőségéhez visz, vagy a további információ kérésére szolgáló űrlapohoz, vagy bármi egyébhez, aminek segítségével direkt kapcsolatba kerülhetünk az érdeklődőinkkel.
2006.11.14. 18:08 ajánlóhasználhatósághírusability
Tehát ma van az angolul "usability"-ként ismert fogalom világnapja. Bajban vagyok, amikor erről kell beszélni, mert nem nagyon van általánosan használt magyar megfelelője, de talán a "használhatóság" elég közel áll az igazsághoz, és ismert is azt hiszem.
Rendben: usability ~ használhatóság, de mégis mit értenek ez alatt az internettel, a honlapokkal (vagy akár más, felhasználók számára tervezett termékkel) foglalkozók? (Célszerűen most leszűkítem a kört a honlapokra.)
Egy honlap használhatósága az éppen azt olvasó és használó ember felhasználói élményének minőségét jelenti. Persze a képzeletbeli érték nyilvánvalóan nem 1-1 konkrét ember esetében érdekes, hanem mint átlag, mint a honlapra általában jellemző valami.
Más megfogalmazásban: a felhasználók milyen könnyen tudják a céljaik elérése érdekében a honlap használatát megtanulni, illetve hogy ezzel a folyamattal mennyire elégedettek.
A használatóság ma már szinte egy külön tudományág, de az alapvető tudnivalókat minden céges honlap tulajdonosának ismernie kellene. Ezért is érthetetlen, hogy miért van a legtöbb honlapon az a néhány irányelv is figyelmen kívül hagyva, ami lényegesen befolyásolhatná egy céges honlap eredményességét - pozitív irányban.
Tervezem, hogy később részletesebben is foglalkozom a témával, most csak néhány érdekesség arról, hogy mit is "mér" a használhatóság:
- Tanulási folyamat. Milyen gyorsan és könnyen képes a felhasználó a céljai eléréséhez szükséges szinten kiigazodni egy korábban sosem látott rendszerben (honlapon)?
- Hatékonyság. Ha megismerte a működést, milyen gyorsan tudja a céljait teljesíteni?
- Megjegyezhetőség. Ha már egyszer "megtanulta" a rendszer használatát, akkor a későbbiekben már könnyebb dolga lesz, vagy a tanulást és ismerkedést előlről kell kezdenie?
- Hibák gyakorisága és súlyossága. Milyen gyakran ütközik a használat során a felhasználó hibákba, ezek a hibák milyen súlyosak, és a hibákat milyen gyorsan tudja elhárítani / helyreállítani?
- Szubjektív elégedettség. Mennyire kedveli a felhasználó a rendszert?
A világnap hivatalos honlapján további információkat is talál a mozgalommal kapcsolatban (angolul): World usability day 2006. A világban egyébként rengeteg konferenciát rendeztek a világnap alkalmából, itthon sajnos még a fogalom sem igazán ismert, ezért persze rendezvény sem volt / lesz.
2006.08.17. 15:23 használhatósághonlap készítésjavascriptusability
Sajnos sokkal többen használják a Javascriptet a honlapkészítés során, mint ahányan tisztában vannak az eszköz lehetséges veszélyeivel. A Javascript természetesen egy remek dolog, de csínján kell vele bánni.
Közismert tény, hogy vannak olyan internetezők, akiknél nem működik a Javascript. Vagy azért, mert kikapcsolták, vagy azért, mert olyan régi (vagy olyan fajta) a böngészőjük, hogy nem támogatja. Ezek az emberek azonban általában tudátában vannak ennek a problémának - igaz, hogy ettől még nem működnek náluk a Javascript programok.
Nagyobb és potenciálisabb veszélyt látok az óvatos vállalatok alkalmazottai esetében. Sok vállalat biztonsági rendje ugyanis megtiltja a Javascript használatát, így rengeteg olyan látogatónk lehet, aki előtt zárva van a Javascript kapuja - akár tudtukon kívül.
Akárhogyan is, de muszáj figyelmet szentelnünk a Javascript említett veszélyeinek. Ha olyan a honlapunk kialakítása, hogy bizonyos funkciók kizárólag Javascript használata esetén működnek, vagy az oldalunk egyes részei kizárólag Javascripttel érhetőek el, akkor bizony a fentebb említett látogatói csoportoktól búcsút inthetünk. Ők ugyanis képtelenek lesznek a honlapunk normális használatára.
Persze van megoldás erre a problémára, csak viszonylag kevesen alkalmazzák. A legtöbb ilyen megoldást úgy is el lehet készíteni, hogy a Javascript futtatására nem képes böngészők kevésbé kényelmesen és szépen, de mégis elérhetik a honlap minden funkcióját és területét. Ez az egyetlen közel tökéletes módszer, amellyel szinte senkit nem zárunk ki a honlap használatától.
Üzleti nyelven szólva gyakorlatilag egy potenciális érdeklődőt sem küldünk a konkurenciához!
Tipikus ilyen Javascriptet alkalmazó veszélyes megoldások: egyes menürendszerek, összetettebb online űrlapok, webáruháznál a kosár kezelése, stb. Ha az a gyanúja, hogy céges honlapja ilyen veszélyes programokat alkalmaz, nyugodtan írjon nekem e-mailben, szívesen - és persze ingyen - adunk tanácsot a témában!
2006.05.15. 11:03 használhatósághonlap készítésusability
Ennek három oka van a tapasztalatok alapján:
- a statisztikák szerint a látogatók elenyésző része ( < 3-5% ) használja a weblapba épített belső keresőt
- akik használják, azok is rossz hatásfokkal, mert a legtöbben alapvető keresési "szabályokkal" sincsenek tisztában
- egy jól kialakított navigációs rendszerrel sokkal jobb eredményt érhetünk el
Az első két okból következik, hogy jobban járunk, ha az amúgy sem túl hasznos keresőfunkció kialakítására szánt energiánkat értékes tartalom létrehozására, vagy jobb navigációs rendszer kialakítására fordítjuk.
Tulajdonképpen kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az oldalunkon elhelyezett keresőfunkció egy szép bizonyítéka a rosszul kialakított navigációs rendszerünknek. Ha jól átgondolt a menürendszerünk, akkor 2-3 kattintással mindenkinek meg kell találnia a keresett információt a honlapon belül, ami egyébként kényelmesebb is, mint egy keresőt használni .
Természetesen van olyan eset, amikor előnyös, ha kereshető a tartalmunk. Én mégis azt mondom, hogy ha a keresőoptimalizálás szempontjai alapján alakítottuk ki oldalunkat és a navigációs rendszerünk is rendben van, akkor az esetek 99 százalékában nincs szükség keresőfunkcióra.
Aki annyira keresni szeretne honlapunkon, az nagy valószínűséggel eleve egy keresőprogramba írja a keresett kifejezést, és úgy majd szépen eljut hozzánk - ezért fontos a keresőoptimalizálás.
(A bejegyzéshez egy külföldi online magazin cikke volt a gondolatébresztő, de sajnos elfelejtettem hol olvastam - ha megtalálom megadom a linkjét.)
